Tiszafa (taxus baccata): Ültetése, gondozása, metszése

Taxus baccata

A Tiszafa vagy tiszafenyő tűlevelei elegáns sötét zöldek. Magyarországon is őshonos, így egy igazán jól működő növényről van szó.

A tiszafa (Taxus baccata) – akárcsak a babérmeggy – klasszikus sövénynövény.

Bírja az árnyékot, a napos helyet, betegségekkel szemben ellenálló, kiválóan metszhető, alakítható. Sűrű, mélyzöld leveleivel, ősszel pedig piros terméseivel díszít.

Rengeteg tiszafa fajta létezik (például az aranylombú tiszafa, vagy az oszlopos tiszafa), és ha valaki nem szeretne terméseket látni, elérhetőek meddő fajtái is. Nagy előnye, hogy “örök darab”-nagyon hosszú életű, kifejezetten egészséges, és ha egyszer elérte a kívánt méretet, nagyon könnyű fenntartani a formát.

Jól bírja a nyírást, ágrendszere igen sűrű így tökéletes sövénynövény.

Napon félárnyékban és akár teljes árnyékban is jól érzi magát, ezzel megkönnyítve dolgunkat.

A tiszafának a mai Magyarország területén két őshonosnak vélt előfordulása van. Ezek közül az egyik a Bükkben található, ahol több helyen elszórva van jelen. A másik előfordulása a Déli-Bakonyban található. Ez a „Szentgáli tiszafás”-ként ismert állomány.

A tiszafát, mint az örök élet szimbólumát ültették kápolnák, templomok és temetők kertjébe, különösen északnyugat Franciaországban és Nagy-Britanniában. Olykor a kolostorkert közepére is tiszafát ültettek, de falvak főterein is találkozunk vele, ahol a tanácskozásokat tartották és a település fontos ügyeiben döntéseket hoztak.

Ma az igen szerény mennyiségben rendelkezésre álló tiszafát elsősorban a faszobrászatban és dísztárgyak készítésére használják (faragott vagy esztergályozott kivitelben). Rajzolata, színe, tartóssága és rugalmassága alapján a tiszafa a világ legértékesebb fái közé tartozik.

A tiszafa gondozása, igényei

Talajra igénytelen, bármely kerti talajban jól fejlődik, ha ültetéskor komposztált marhatrágyát keverünk az ültetőközegéhez. Ültetés után évente egyszer, tavasszal érdemes megtrágyázni komposzttal, érett istállótrágyával, esetleg szerves granulátummal.

Ültesénél – ahogy a többi növénynél is – oda kell figyelni a megfelelő öntözésre. Begyökeresedés után szárazságtűrő, nem kíván különösebb odafigyelést, csak a nyári extrém száraz hónapokban szükséges vizét pótolni.

Télállósága kiváló, a több éves növényeket fagyás nem fenyegeti, esetleg a lombkorona külső leveleit csípheti meg a fagy, ezeket tavasszal el kell távolítani.

Betegségekkel szemben ellenálló, jelentős kártevője nincs.

Felhasználása: Szoliter vagy tiszafa sövény

Mivel jól formázható, széleskörűen alkalmazható.

Ideális szoliterként is, illetve a tiszafa sövénynek telepítve is tökéletes választás lehet, ha nincs időnk a gyakori tápanyag-utánpótlásra, rendszeres nyírásra, permetezésre, viszont egy igazán szép, sötétzöld sűrű sövényt szeretnének.

A tiszafa metszése

A nyírást, akár ifjítást nagyon jól tűri. Évente kétszer érdemes metszeni, tavasz elején – márciusban, és nyár végén – szeptemberben, így folyamatosan sűrű, tömött, mélyzöld lombfelületet fejleszt.

A tiszafa metszése attól függ, milyen célunk van vele.

Gömbformáknál is érdemes tartani az évi kettő alakító nyírást, hogy megtartsuk a tömött zárt lombkoronát. Az elsőt ütemezzük nyár elejére (június), a másodikat nyár végére (szeptember). Amennyiben nem cél a teljesen zárt lomb, évente elég egyszer, virágzás után metszeni.

A tiszafa ültetése

A tiszafát sövényként 80 cm-es távolságra ültessük egymástól.

Az ültetőgödör kiásása után (sövény esetében célszerűbb egy árkot ásni az ültetendő terület teljes hosszára) a gödröt töltsük fel vízzel és várjuk meg, míg elszivárog. Ezalatt a gödörből kikerülő földhöz keverjünk el homogénen kb. 10% rész komposztált marhatrágyát, és ebbe az iszapos, nedves elegybe ültessük a növényt. Ezzel biztosítjuk számára a begyökeresedéshez szükséges tápanyagmennyiséget, és élénkítjük a talajéletet is.

Ha konténeres (cserepes) tiszafa növényt vásároltunk a Budai Kertcentrum Kft. telephelyén, akkor ültetéskor a cserépből mindenképp emeljük ki, de ha földlabdásat, akkor semmiképp ne szedjük le róla a jutazsákot, különben elszakadnak a hajszálgyökerek és elpusztul a növény. Földlabdás tiszafát ültetés után mindig vissza kell vágni! Szoliter növénynek ültetve is kövessük ezeket a lépéseket és ügyeljünk arra, hogy a gyökerek körül elegendő hely legyen a későbbi növekedéshez.

Ültetés után ne feledkezzünk el a locsolásról, beiszapolásról – függetlenül attól, hogy az adott pillanatban mennyire nedves a föld –, hogy a kis levegő buborékokat kiszorítsuk a gyökerétől, és megfelelő nedvességet biztosítsunk a kezdeti gyökérneveléshez.

Ha ezeket a lépéseket betartjuk, tiszafánk egészséges lesz, és bőségesen meghálálja a belé fektetett időt és energiát.

A tiszafa mérgező? Termésének, magjának megismerése

A tiszafa magja ehetetleül keserű.

A tiszafa augusztus-szeptemberben érő húsos, élénkpiros termése, 8-15 mm hosszú magköpenyt fejleszt, melynek belsejében található a növény magja.

A mag szétrágva epekeserű, ezért nem nyelik le a gyerekek. A piros magköpeny nem tartalmaz mérgező anyagot, ehető, finom (pálinkát készítenek belőle) és ha a gyermek véletlenül szájába veszi a termést és szétrágás nélkül lenyeli minden mérgezés nélkül végigmegy az emésztőrendszeren.

A Hampton Court palota tiszafái

A Hampton Court-palota (Hampton Court Palace) egy angol királyi palota Londonban, Richmond upon Thames kerületben, a város központjától 18.5 kilométerre délnyugati irányban a Temze partján.

A Tudor-kori építészet gyöngyszeme, amely VIII. Henrik kedvenc lakhelyeként vonult be a köztudatba.

Az impozáns park a geometrikus barokk kert szinte valamennyi ismérvét felvonultatja. Vannak itt sugarasan szétfutó hársfasorok (allék), szökőkutak, mesterséges tavak, márványszobrok, virágokkal teleültetett süllyesztett kertek, és formára nyírt tiszafák által övezett sétányok.

A sok másik érdekesség között az egyik leglátványosabb, a palotától északra található, élő sövényből kialakított kerengő (The Maze). A tiszafa-labirintust 1690-ben készítették III. Vilmos és udvara szórakoztatására. A sövényfal 2 méter magas, mintegy 800 méter hosszan tekereg, nagyjából 1350 négyzetméter területet fed le, s átlagosan 20 perc alatt lehet megtalálni a közepét.

Tiszafa ára

Amennyiben tiszafát vásárolna, érdemes ellátogatnia a Budai Kertcentrumba, ahol szakértő kollégáinksegítenek a megfelelő növény és kiegészítők kiválasztásában.

Amennyiben pedig a tiszafa áráról és fajtáiról tájékozódna, tekintse meg Termék keresőnket, ahova a növény nevét beírva azonnal megkapja az aktuális készlet- és árinformációinkat.

Amennyiben nem találja az Ön által keresett terméket, vagy egyszerűen csak szakmai segítségre van szüksége, akkor hívja kertész szakembereinket, akik minden területen segítségére lesznek.

Budai Kertcentrum Kft (BKC) – +36 30 458 7839

Szeretne ajánlatot kérni, vagy kérdése merült fel a tiszafával kapcsolatban? Keressen minket bizalommal!

Budai Kertcentrum
Cím: 1021 Budapest, Budakeszi út. 95.
Telefon: +36 30 458 78 39;
E-mail: info@budaikertcentrum.hu